VOGEL Dávid:
Egy könyvajánló recenzió: Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
Horváth Emőke - Lehoczki Bernadett [szerk.]:
Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019
368 oldal, ISBN 9789634144779

VOGEL Dávid:
Egy könyvajánló recenzió: Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
Horváth Emőke - Lehoczki Bernadett [szerk.]:
Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019
368 oldal, ISBN 9789634144779

VOGEL Dávid:
Egy könyvajánló recenzió: Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
Horváth Emőke - Lehoczki Bernadett [szerk.]:
Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században
L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019
368 oldal, ISBN 9789634144779

’Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században’ címmel 2019 tavaszán tanulmánykötet jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Ahogy a kötet előszavában is szerepel, az alapgondolatot a Miskolci Egyetem Amerikanisztika Kutatócsoportjának és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének együttműködésében, 2017 őszén megrendezett konferencia adta, ahol számos diszciplína területéről érkező szakember osztotta meg kutatásainak eredményeit. 

 

Mindössze a kiadvány címét elolvasva rendkívül merész vállalkozás rajzolódik ki az olvasóban, hiszen mind a diplomácia, mind a nemzetközi kapcsolatok igencsak szerteágazó terület, mindezt pedig több mint két évszázadra, a teljes amerikai kontinensre értelmezik a könyv szerkesztői. Ez utóbbi egyúttal a kötet egyik újítása és egyben erénye is, tekintettel arra, hogy általában az Észak-Amerika illetve Latin-Amerika felosztások alapján készülő szakirodalmak a meghatározóak, ami egy olyan régió külkapcsolatainak és fejlődésének elemzésénél igencsak megkérdőjelezhető, ahol egy ilyen súlyú hegemón, mint az Egyesült Államok is a térség részét képezi. 

 

A Horváth Emőke (ME) és Lehoczki Bernadett (BCE) szerkesztésével összefogott 24 szerző (ebből egy szerzőpáros) tehát nem kis feladatra vállalkozott, hiszen a régió rendkívül heterogén, 35, sok vonatkozásban eltérő állam alkotja, bár megjegyzendő, hogy a könyv épp ezért nem is törekszik a teljességre, ami talán egyetlen kötet esetében nem is lenne lehetséges.
A kiadvány koncepciója, ahogy a szerkesztők is írják "az amerikai kontinens egyes szereplőinek, belső dinamikájának és legfőbb kihívásainak a feltárása és megértése. Megközelítése kifejezetten interdiszciplináris jellegű, mivel történészek, közgazdászok, jogászok és a nemzetközi kapcsolatok szakértői osztják meg perspektíváikat Amerikáról egy-egy konkrét kor és téma kapcsán.” A cél pedig, hogy egyfajta utat mutassanak „az amerikai kontinens karakterének, sajátosságainak és belső konfliktusainak mélyebb megismeréséhez”. 

 

A Thomas Jefferson elnökségétől, azaz 1801-től egészen a kötet apropóját nyújtó konferencia évéig tartó időszak 216 évét felölelő (olykor abból is visszatekintő) írásokban az Egyesült Államok mellett elsősorban Kuba, Brazília, Mexikó, Chile és Haiti kerül a vizsgálódások fókuszába, a latin-amerikai régiót egészben tárgyaló írások mellett. Itt érdemes megemlíteni a régió sokrétű értelmezési keretét, amit már a tanulmányok szerzői által használt megnevezések – mint Ibero-Amerika, Latin-Amerika, Dél-Amerika, Karibi térség – is bizonyítanak, hiszen ezek a kifejezések sokszor egymást átfedő földrajzi tereket jelölnek. Ha nemzetközi kapcsolatokról beszélünk – eltekintve a belső dinamikákra fókuszáló írásoktól – akkor azonban természetesen át kell, hogy lépjük a régió határait, ahogy ez történik a kötet egyes tanulmányainak esetében is, melyek során a hazai vonatkozások mellett a legmeghatározóbb volt gyarmattartók (Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország), valamint az orosz, kínai, német, illetve közép-európai relációk kerülnek hangsúlyosabb szerepbe. Hiányát érezhetjük e felsorolás kapcsán esetleg a BRICS – vagy nem említett tagállamai –, a Dél-Dél párbeszéd szereplőinek kapcsán, azonban ahogy a recenzió elején is szerepelt, a téma dimenziói szinte már a címben előrevetítik, hogy csak egyes, a szerzők által fontosabbnak tartott, tehát szubjektív témakörök kerülnek bemutatásra, hiszen nem lehet egy ekkora térség valamennyi külpolitikai és diplomácia relációját teljes körűen bemutatni, különösen nem ekkora idősíkon.

 

A történelmi felvezetést 'Az amerikai kontinens a XX. században' címet viselő fejezetben három szerző teszi meg az olvasónak. Frank Tibor Alaszka megvásárlásától a Szovjetunió felbomlásáig korszakolva, sőt azon túlmenően, egyfajta kronológiát felvázolva mutatja be az amerikai-orosz kapcsolatok történetét. Egy-egy általa fontosabbnak ítélt eseményre vagy annak hátterére a vázaltszerű ismertetésen túl, külön is kitér, ahogy azt teszi zárásképp egy tízpontos összefoglaló keretében, melyben a két ország kapcsolatának talán legturbulensebb évtizedeinek, a hidegháború időszakának természetrajzát foglalja össze. 
Fischer Ferenc tanulmánya a két világháború közti "átmeneti béke" időszakát dolgozza fel a német útkeresés szemszögéből, különös tekintettel a "der letzte freie kontinent", azaz a dél-amerikai relációkra. A német kapcsolatrendszert és a katonai együttműködések konkrétumait korabeli dokumentumok alapján, számos térképpel illusztráltan ismerteti a szerző. 
Végül, a XX. századi latin-amerikai modernizációs modelleket és alternatív stratégiákat elemzi Szilágyi István írása, melyek segítségével a Latin-Amerikában az elmúlt hét évtizedben a gazdaság, a társadalom és a politika területén kiéleződött strukturális válságokra kíséreltek meg választ adni. 

 

A felvezető írásokat követő két fejezet a XIX. illetve XX. századi diplomácia kapcsolatokat veszi górcső alá. A tíz írás közel fele az Egyesült Államok egy-egy érdekesnek ítélt diplomáciai vonatkozását, a fennmaradó hat latin-amerikai témákat vizsgál, melyek között olyan ritkán látott, specifikus témák is megjelennek, mint Texas és Oregon az Egyesült Államokhoz történő csatlakozásának háttere, vagy a hazai titkosszolgálatok kubai tevékenysége Castro első évtizedében. 
Kökény Andrea írásának apropóját egy 2016-os, kettős évforduló adta: ekkor volt a Texasi Köztársaság születésének 180. illetve az Oregon szerződés aláírásának 170. évfordulója. A szerző az Egyesült Államok terület szerint második illetve kilencedik legnagyobb tagállamának korai történetének rövid bemutatását követően, elsősorban korabeli forrásokat felhasználva elemzi a csatlakozás hátterét, folyamatát és a fontosabb összefüggéseket, különös tekintettel az amerikai kormányzat diplomáciai és katonai tevékenységére.
Szintén primer, levéltári forrásokra támaszkodva, rendkívüli részletességgel kerül feldolgozásra a Fidel Castro győzedelmes forradalma után "baráti országgá váló" Kubában tevékenykedő hazai titkosszolgálatok munkájának első évtizede, hiszen ahogy azt Horváth Emőke tanulmányában írja, a magyar Külügyminisztérium Forradalmi Bizottsága egy nyílt táviratban elküldött névsorral "gyakorlatilag dekonspirálta" a diplomáciai fedésben dolgozók kilétét, így a rezidentúrákat újra kellett szervezni. Az írás a kiépülőben lévő titkosszolgálat tevékenységnek mindennapjaiba nyújt betekintést.

 

A következő és egyben legterjedelmesebb fejezet első két írása szintén izgalmas feladatra vállalkozik: az Egyesült Államok külpolitikáját vizsgálja Dél-Amerika illetve a karibi térség vonatkozásában, az első esetben tisztán gazdasági, míg a másodikban politikai szempontok, az érdekcsoportok szerepe, vélt vagy valós jelentősége alapján. 
A harmadik tanulmány egy az utóbbi években szinte naponta újabb és újabb kérdéseket felvető témájának, az Egyesült Államok és Kína globális versenyének latin-amerikai vonatkozásait vizsgálja. Lehoczki Bernadett az érintett országok szemszögéből arra keresi a választ, hogy vajon milyen hatásokat vált ki Peking megerősödése és fokozatosan növekedő érdeklődése a régió iránt, illetve Washington milyen intézkedésekkel reagál egy külső vetélytárs megjelenésére az általánosan amerikai érdekszférának tekintett régióban. 
A fejezetben helyet kap még két szintén aktuális téma a migráció és a terrorizmus, melyet Mexikó, míg az utóbbi kérdéskör kapcsán a teljes régió relációjában igyekeznek megvilágítani a szerzők. 
A kötet e részét végül egy Ugrósdy Márton tollából származó írás zárja, ami egyedüliként a fejezetben az Egyesült Államok egy régión kívül relációját, egészen pontosan Donald Trump elnökségének első évét elemzi, közép-európai perspektívából. Azt az elnökséget, amely már az azt megelőző kampányidőszak szélsőségessége és kiszámíthatatlansága miatt is jelentős aggodalmakkal töltötte el a korábbi amerikai adminisztrációk által kialakított USA – Európa partneri viszony, valamint az ezt katonailag is támogató NATO viszonyrendszerének haszonélvezőit, így elsősorban a közép-európai régió államait. A kérdést politikai, gazdasági és katonai oldalról járja körbe a szerző, hogy aztán a végén válaszában indokolhassa meg, mennyiben létezik új, Trump-féle Közép-Európa politika.

 

A negyedik, záró fejezetben négy, a gazdaság illetve a nemzetközi jog köré szerveződő tanulmány kapott helyet. Az első írásban Andor László, egy közismert, de talán történelmi hátterének vonatkozásában kevésbé ismert „elit klub”, a Húszak csoportja, népszerűbb nevén a G20-ak jelenéhez vezető utat járja végig a főbb állomások bemutatásával. A világ gazdaságának több mint háromnegyedét kitevő 20 legfejlettebb országot tömörítő fórum kialakulásának ismertetése kapcsán a szerző célja azonban nem csak a történeti áttekintés, hanem azon keresztül válaszok keresése a jelenkor világgazdasági rendszerében jelentkező kihívásokra.  
Akár egész Amerika, de különösen a latin-amerikai régió meghatározó szereplőjének, a wallersteini félperifériából kitörni akaró Brazíliának XXI. századi fejlesztési próbálkozásait vizsgáló írás, valamint a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága környezetjogi tevékenységének tendenciáit elemző tanulmány közé ékelődve kap helyet Békési László, mondhatni különlegesség számba menő írása. Az ’Európai (váltó-)pénzügyek (latin-)amerikai geopolitikája’ címet viselő tanulmány rendkívül egyedi nézőpontból vizsgálja a volt gyarmati országok és európai gyarmatosítóik kapcsolatait. A gazdagon illusztrált esszé az amerikai kontinens országaiban korábban és jelenleg használt közforgalmi érméket elemezve keres összefüggéseket és hasonlóságokat a különböző pénzek között, egyes esetekben nem várt relációkat is felvillantva. 

 

A számos ábrával (grafikonnal, térképekkel és egyéb illusztrációkkal) rendelkező kötet végén név-és tárgymutató található, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó könnyebben tudjon tájékozódni a kiadványban, mely úgy gondolom, hogy elérte a bevezetőben is ismertetett célját, és utat, sőt utakat mutatott az amerikai kontinens egyes államainak mélyebb megismerésében. A több mint három és félszáz oldal, ha nem is tud minden, az olvasóban felmerülő kérdésre választ adni, részválaszokat, valamint fogódzkodó pontokat és értelmezési lehetőségeket biztosan nyújt, másodsorban pedig a több írás jegyzetapparátusában szereplő rendkívül gazdag forrásjegyzék is hasznos segítségül szolgálhat a térséget kutatók és az érdeklődők számára egyaránt. A kötet másik nagy erénye pedig éppen ez, hogy bár a szerzők szakemberek és az általuk képviselt szakterület kutatási eredményeit tudományos igényességgel mutatják be, a kötet nyelvezete a téma iránt érdeklődő, laikusabb olvasó számára is érdekes és érthető, az ábraanyag pedig erősíti és könnyíti a komplexebb tartalmak megértését, így a kiadvány akár remek kiindulópontként és apropóként is szolgálhat további vizsgálódásokhoz.

’Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században’ címmel 2019 tavaszán tanulmánykötet jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Ahogy a kötet előszavában is szerepel, az alapgondolatot a Miskolci Egyetem Amerikanisztika Kutatócsoportjának és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének együttműködésében, 2017 őszén megrendezett konferencia adta, ahol számos diszciplína területéről érkező szakember osztotta meg kutatásainak eredményeit. 

 

Mindössze a kiadvány címét elolvasva rendkívül merész vállalkozás rajzolódik ki az olvasóban, hiszen mind a diplomácia, mind a nemzetközi kapcsolatok igencsak szerteágazó terület, mindezt pedig több mint két évszázadra, a teljes amerikai kontinensre értelmezik a könyv szerkesztői. Ez utóbbi egyúttal a kötet egyik újítása és egyben erénye is, tekintettel arra, hogy általában az Észak-Amerika illetve Latin-Amerika felosztások alapján készülő szakirodalmak a meghatározóak, ami egy olyan régió külkapcsolatainak és fejlődésének elemzésénél igencsak megkérdőjelezhető, ahol egy ilyen súlyú hegemón, mint az Egyesült Államok is a térség részét képezi. 

 

A Horváth Emőke (ME) és Lehoczki Bernadett (BCE) szerkesztésével összefogott 24 szerző (ebből egy szerzőpáros) tehát nem kis feladatra vállalkozott, hiszen a régió rendkívül heterogén, 35, sok vonatkozásban eltérő állam alkotja, bár megjegyzendő, hogy a könyv épp ezért nem is törekszik a teljességre, ami talán egyetlen kötet esetében nem is lenne lehetséges.
A kiadvány koncepciója, ahogy a szerkesztők is írják "az amerikai kontinens egyes szereplőinek, belső dinamikájának és legfőbb kihívásainak a feltárása és megértése. Megközelítése kifejezetten interdiszciplináris jellegű, mivel történészek, közgazdászok, jogászok és a nemzetközi kapcsolatok szakértői osztják meg perspektíváikat Amerikáról egy-egy konkrét kor és téma kapcsán.” A cél pedig, hogy egyfajta utat mutassanak „az amerikai kontinens karakterének, sajátosságainak és belső konfliktusainak mélyebb megismeréséhez”. 

 

A Thomas Jefferson elnökségétől, azaz 1801-től egészen a kötet apropóját nyújtó konferencia évéig tartó időszak 216 évét felölelő (olykor abból is visszatekintő) írásokban az Egyesült Államok mellett elsősorban Kuba, Brazília, Mexikó, Chile és Haiti kerül a vizsgálódások fókuszába, a latin-amerikai régiót egészben tárgyaló írások mellett. Itt érdemes megemlíteni a régió sokrétű értelmezési keretét, amit már a tanulmányok szerzői által használt megnevezések – mint Ibero-Amerika, Latin-Amerika, Dél-Amerika, Karibi térség – is bizonyítanak, hiszen ezek a kifejezések sokszor egymást átfedő földrajzi tereket jelölnek. Ha nemzetközi kapcsolatokról beszélünk – eltekintve a belső dinamikákra fókuszáló írásoktól – akkor azonban természetesen át kell, hogy lépjük a régió határait, ahogy ez történik a kötet egyes tanulmányainak esetében is, melyek során a hazai vonatkozások mellett a legmeghatározóbb volt gyarmattartók (Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország), valamint az orosz, kínai, német, illetve közép-európai relációk kerülnek hangsúlyosabb szerepbe. Hiányát érezhetjük e felsorolás kapcsán esetleg a BRICS – vagy nem említett tagállamai –, a Dél-Dél párbeszéd szereplőinek kapcsán, azonban ahogy a recenzió elején is szerepelt, a téma dimenziói szinte már a címben előrevetítik, hogy csak egyes, a szerzők által fontosabbnak tartott, tehát szubjektív témakörök kerülnek bemutatásra, hiszen nem lehet egy ekkora térség valamennyi külpolitikai és diplomácia relációját teljes körűen bemutatni, különösen nem ekkora idősíkon.

 

A történelmi felvezetést 'Az amerikai kontinens a XX. században' címet viselő fejezetben három szerző teszi meg az olvasónak. Frank Tibor Alaszka megvásárlásától a Szovjetunió felbomlásáig korszakolva, sőt azon túlmenően, egyfajta kronológiát felvázolva mutatja be az amerikai-orosz kapcsolatok történetét. Egy-egy általa fontosabbnak ítélt eseményre vagy annak hátterére a vázaltszerű ismertetésen túl, külön is kitér, ahogy azt teszi zárásképp egy tízpontos összefoglaló keretében, melyben a két ország kapcsolatának talán legturbulensebb évtizedeinek, a hidegháború időszakának természetrajzát foglalja össze. 
Fischer Ferenc tanulmánya a két világháború közti "átmeneti béke" időszakát dolgozza fel a német útkeresés szemszögéből, különös tekintettel a "der letzte freie kontinent", azaz a dél-amerikai relációkra. A német kapcsolatrendszert és a katonai együttműködések konkrétumait korabeli dokumentumok alapján, számos térképpel illusztráltan ismerteti a szerző. 
Végül, a XX. századi latin-amerikai modernizációs modelleket és alternatív stratégiákat elemzi Szilágyi István írása, melyek segítségével a Latin-Amerikában az elmúlt hét évtizedben a gazdaság, a társadalom és a politika területén kiéleződött strukturális válságokra kíséreltek meg választ adni. 

 

A felvezető írásokat követő két fejezet a XIX. illetve XX. századi diplomácia kapcsolatokat veszi górcső alá. A tíz írás közel fele az Egyesült Államok egy-egy érdekesnek ítélt diplomáciai vonatkozását, a fennmaradó hat latin-amerikai témákat vizsgál, melyek között olyan ritkán látott, specifikus témák is megjelennek, mint Texas és Oregon az Egyesült Államokhoz történő csatlakozásának háttere, vagy a hazai titkosszolgálatok kubai tevékenysége Castro első évtizedében. 
Kökény Andrea írásának apropóját egy 2016-os, kettős évforduló adta: ekkor volt a Texasi Köztársaság születésének 180. illetve az Oregon szerződés aláírásának 170. évfordulója. A szerző az Egyesült Államok terület szerint második illetve kilencedik legnagyobb tagállamának korai történetének rövid bemutatását követően, elsősorban korabeli forrásokat felhasználva elemzi a csatlakozás hátterét, folyamatát és a fontosabb összefüggéseket, különös tekintettel az amerikai kormányzat diplomáciai és katonai tevékenységére.
Szintén primer, levéltári forrásokra támaszkodva, rendkívüli részletességgel kerül feldolgozásra a Fidel Castro győzedelmes forradalma után "baráti országgá váló" Kubában tevékenykedő hazai titkosszolgálatok munkájának első évtizede, hiszen ahogy azt Horváth Emőke tanulmányában írja, a magyar Külügyminisztérium Forradalmi Bizottsága egy nyílt táviratban elküldött névsorral "gyakorlatilag dekonspirálta" a diplomáciai fedésben dolgozók kilétét, így a rezidentúrákat újra kellett szervezni. Az írás a kiépülőben lévő titkosszolgálat tevékenységnek mindennapjaiba nyújt betekintést.

 

A következő és egyben legterjedelmesebb fejezet első két írása szintén izgalmas feladatra vállalkozik: az Egyesült Államok külpolitikáját vizsgálja Dél-Amerika illetve a karibi térség vonatkozásában, az első esetben tisztán gazdasági, míg a másodikban politikai szempontok, az érdekcsoportok szerepe, vélt vagy valós jelentősége alapján. 
A harmadik tanulmány egy az utóbbi években szinte naponta újabb és újabb kérdéseket felvető témájának, az Egyesült Államok és Kína globális versenyének latin-amerikai vonatkozásait vizsgálja. Lehoczki Bernadett az érintett országok szemszögéből arra keresi a választ, hogy vajon milyen hatásokat vált ki Peking megerősödése és fokozatosan növekedő érdeklődése a régió iránt, illetve Washington milyen intézkedésekkel reagál egy külső vetélytárs megjelenésére az általánosan amerikai érdekszférának tekintett régióban. 
A fejezetben helyet kap még két szintén aktuális téma a migráció és a terrorizmus, melyet Mexikó, míg az utóbbi kérdéskör kapcsán a teljes régió relációjában igyekeznek megvilágítani a szerzők. 
A kötet e részét végül egy Ugrósdy Márton tollából származó írás zárja, ami egyedüliként a fejezetben az Egyesült Államok egy régión kívül relációját, egészen pontosan Donald Trump elnökségének első évét elemzi, közép-európai perspektívából. Azt az elnökséget, amely már az azt megelőző kampányidőszak szélsőségessége és kiszámíthatatlansága miatt is jelentős aggodalmakkal töltötte el a korábbi amerikai adminisztrációk által kialakított USA – Európa partneri viszony, valamint az ezt katonailag is támogató NATO viszonyrendszerének haszonélvezőit, így elsősorban a közép-európai régió államait. A kérdést politikai, gazdasági és katonai oldalról járja körbe a szerző, hogy aztán a végén válaszában indokolhassa meg, mennyiben létezik új, Trump-féle Közép-Európa politika.

 

A negyedik, záró fejezetben négy, a gazdaság illetve a nemzetközi jog köré szerveződő tanulmány kapott helyet. Az első írásban Andor László, egy közismert, de talán történelmi hátterének vonatkozásában kevésbé ismert „elit klub”, a Húszak csoportja, népszerűbb nevén a G20-ak jelenéhez vezető utat járja végig a főbb állomások bemutatásával. A világ gazdaságának több mint háromnegyedét kitevő 20 legfejlettebb országot tömörítő fórum kialakulásának ismertetése kapcsán a szerző célja azonban nem csak a történeti áttekintés, hanem azon keresztül válaszok keresése a jelenkor világgazdasági rendszerében jelentkező kihívásokra.  
Akár egész Amerika, de különösen a latin-amerikai régió meghatározó szereplőjének, a wallersteini félperifériából kitörni akaró Brazíliának XXI. századi fejlesztési próbálkozásait vizsgáló írás, valamint a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága környezetjogi tevékenységének tendenciáit elemző tanulmány közé ékelődve kap helyet Békési László, mondhatni különlegesség számba menő írása. Az ’Európai (váltó-)pénzügyek (latin-)amerikai geopolitikája’ címet viselő tanulmány rendkívül egyedi nézőpontból vizsgálja a volt gyarmati országok és európai gyarmatosítóik kapcsolatait. A gazdagon illusztrált esszé az amerikai kontinens országaiban korábban és jelenleg használt közforgalmi érméket elemezve keres összefüggéseket és hasonlóságokat a különböző pénzek között, egyes esetekben nem várt relációkat is felvillantva. 

 

A számos ábrával (grafikonnal, térképekkel és egyéb illusztrációkkal) rendelkező kötet végén név-és tárgymutató található, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó könnyebben tudjon tájékozódni a kiadványban, mely úgy gondolom, hogy elérte a bevezetőben is ismertetett célját, és utat, sőt utakat mutatott az amerikai kontinens egyes államainak mélyebb megismerésében. A több mint három és félszáz oldal, ha nem is tud minden, az olvasóban felmerülő kérdésre választ adni, részválaszokat, valamint fogódzkodó pontokat és értelmezési lehetőségeket biztosan nyújt, másodsorban pedig a több írás jegyzetapparátusában szereplő rendkívül gazdag forrásjegyzék is hasznos segítségül szolgálhat a térséget kutatók és az érdeklődők számára egyaránt. A kötet másik nagy erénye pedig éppen ez, hogy bár a szerzők szakemberek és az általuk képviselt szakterület kutatási eredményeit tudományos igényességgel mutatják be, a kötet nyelvezete a téma iránt érdeklődő, laikusabb olvasó számára is érdekes és érthető, az ábraanyag pedig erősíti és könnyíti a komplexebb tartalmak megértését, így a kiadvány akár remek kiindulópontként és apropóként is szolgálhat további vizsgálódásokhoz.

’Diplomácia és nemzetközi kapcsolatok – Amerika a XIX-XXI. században’ címmel 2019 tavaszán tanulmánykötet jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában. Ahogy a kötet előszavában is szerepel, az alapgondolatot a Miskolci Egyetem Amerikanisztika Kutatócsoportjának és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének együttműködésében, 2017 őszén megrendezett konferencia adta, ahol számos diszciplína területéről érkező szakember osztotta meg kutatásainak eredményeit. 

 

Mindössze a kiadvány címét elolvasva rendkívül merész vállalkozás rajzolódik ki az olvasóban, hiszen mind a diplomácia, mind a nemzetközi kapcsolatok igencsak szerteágazó terület, mindezt pedig több mint két évszázadra, a teljes amerikai kontinensre értelmezik a könyv szerkesztői. Ez utóbbi egyúttal a kötet egyik újítása és egyben erénye is, tekintettel arra, hogy általában az Észak-Amerika illetve Latin-Amerika felosztások alapján készülő szakirodalmak a meghatározóak, ami egy olyan régió külkapcsolatainak és fejlődésének elemzésénél igencsak megkérdőjelezhető, ahol egy ilyen súlyú hegemón, mint az Egyesült Államok is a térség részét képezi. 

 

A Horváth Emőke (ME) és Lehoczki Bernadett (BCE) szerkesztésével összefogott 24 szerző (ebből egy szerzőpáros) tehát nem kis feladatra vállalkozott, hiszen a régió rendkívül heterogén, 35, sok vonatkozásban eltérő állam alkotja, bár megjegyzendő, hogy a könyv épp ezért nem is törekszik a teljességre, ami talán egyetlen kötet esetében nem is lenne lehetséges.
A kiadvány koncepciója, ahogy a szerkesztők is írják "az amerikai kontinens egyes szereplőinek, belső dinamikájának és legfőbb kihívásainak a feltárása és megértése. Megközelítése kifejezetten interdiszciplináris jellegű, mivel történészek, közgazdászok, jogászok és a nemzetközi kapcsolatok szakértői osztják meg perspektíváikat Amerikáról egy-egy konkrét kor és téma kapcsán.” A cél pedig, hogy egyfajta utat mutassanak „az amerikai kontinens karakterének, sajátosságainak és belső konfliktusainak mélyebb megismeréséhez”. 

 

A Thomas Jefferson elnökségétől, azaz 1801-től egészen a kötet apropóját nyújtó konferencia évéig tartó időszak 216 évét felölelő (olykor abból is visszatekintő) írásokban az Egyesült Államok mellett elsősorban Kuba, Brazília, Mexikó, Chile és Haiti kerül a vizsgálódások fókuszába, a latin-amerikai régiót egészben tárgyaló írások mellett. Itt érdemes megemlíteni a régió sokrétű értelmezési keretét, amit már a tanulmányok szerzői által használt megnevezések – mint Ibero-Amerika, Latin-Amerika, Dél-Amerika, Karibi térség – is bizonyítanak, hiszen ezek a kifejezések sokszor egymást átfedő földrajzi tereket jelölnek. Ha nemzetközi kapcsolatokról beszélünk – eltekintve a belső dinamikákra fókuszáló írásoktól – akkor azonban természetesen át kell, hogy lépjük a régió határait, ahogy ez történik a kötet egyes tanulmányainak esetében is, melyek során a hazai vonatkozások mellett a legmeghatározóbb volt gyarmattartók (Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország), valamint az orosz, kínai, német, illetve közép-európai relációk kerülnek hangsúlyosabb szerepbe. Hiányát érezhetjük e felsorolás kapcsán esetleg a BRICS – vagy nem említett tagállamai –, a Dél-Dél párbeszéd szereplőinek kapcsán, azonban ahogy a recenzió elején is szerepelt, a téma dimenziói szinte már a címben előrevetítik, hogy csak egyes, a szerzők által fontosabbnak tartott, tehát szubjektív témakörök kerülnek bemutatásra, hiszen nem lehet egy ekkora térség valamennyi külpolitikai és diplomácia relációját teljes körűen bemutatni, különösen nem ekkora idősíkon.

 

A történelmi felvezetést 'Az amerikai kontinens a XX. században' címet viselő fejezetben három szerző teszi meg az olvasónak. Frank Tibor Alaszka megvásárlásától a Szovjetunió felbomlásáig korszakolva, sőt azon túlmenően, egyfajta kronológiát felvázolva mutatja be az amerikai-orosz kapcsolatok történetét. Egy-egy általa fontosabbnak ítélt eseményre vagy annak hátterére a vázaltszerű ismertetésen túl, külön is kitér, ahogy azt teszi zárásképp egy tízpontos összefoglaló keretében, melyben a két ország kapcsolatának talán legturbulensebb évtizedeinek, a hidegháború időszakának természetrajzát foglalja össze. 
Fischer Ferenc tanulmánya a két világháború közti "átmeneti béke" időszakát dolgozza fel a német útkeresés szemszögéből, különös tekintettel a "der letzte freie kontinent", azaz a dél-amerikai relációkra. A német kapcsolatrendszert és a katonai együttműködések konkrétumait korabeli dokumentumok alapján, számos térképpel illusztráltan ismerteti a szerző. 
Végül, a XX. századi latin-amerikai modernizációs modelleket és alternatív stratégiákat elemzi Szilágyi István írása, melyek segítségével a Latin-Amerikában az elmúlt hét évtizedben a gazdaság, a társadalom és a politika területén kiéleződött strukturális válságokra kíséreltek meg választ adni. 

 

A felvezető írásokat követő két fejezet a XIX. illetve XX. századi diplomácia kapcsolatokat veszi górcső alá. A tíz írás közel fele az Egyesült Államok egy-egy érdekesnek ítélt diplomáciai vonatkozását, a fennmaradó hat latin-amerikai témákat vizsgál, melyek között olyan ritkán látott, specifikus témák is megjelennek, mint Texas és Oregon az Egyesült Államokhoz történő csatlakozásának háttere, vagy a hazai titkosszolgálatok kubai tevékenysége Castro első évtizedében. 
Kökény Andrea írásának apropóját egy 2016-os, kettős évforduló adta: ekkor volt a Texasi Köztársaság születésének 180. illetve az Oregon szerződés aláírásának 170. évfordulója. A szerző az Egyesült Államok terület szerint második illetve kilencedik legnagyobb tagállamának korai történetének rövid bemutatását követően, elsősorban korabeli forrásokat felhasználva elemzi a csatlakozás hátterét, folyamatát és a fontosabb összefüggéseket, különös tekintettel az amerikai kormányzat diplomáciai és katonai tevékenységére.
Szintén primer, levéltári forrásokra támaszkodva, rendkívüli részletességgel kerül feldolgozásra a Fidel Castro győzedelmes forradalma után "baráti országgá váló" Kubában tevékenykedő hazai titkosszolgálatok munkájának első évtizede, hiszen ahogy azt Horváth Emőke tanulmányában írja, a magyar Külügyminisztérium Forradalmi Bizottsága egy nyílt táviratban elküldött névsorral "gyakorlatilag dekonspirálta" a diplomáciai fedésben dolgozók kilétét, így a rezidentúrákat újra kellett szervezni. Az írás a kiépülőben lévő titkosszolgálat tevékenységnek mindennapjaiba nyújt betekintést.

 

A következő és egyben legterjedelmesebb fejezet első két írása szintén izgalmas feladatra vállalkozik: az Egyesült Államok külpolitikáját vizsgálja Dél-Amerika illetve a karibi térség vonatkozásában, az első esetben tisztán gazdasági, míg a másodikban politikai szempontok, az érdekcsoportok szerepe, vélt vagy valós jelentősége alapján. 
A harmadik tanulmány egy az utóbbi években szinte naponta újabb és újabb kérdéseket felvető témájának, az Egyesült Államok és Kína globális versenyének latin-amerikai vonatkozásait vizsgálja. Lehoczki Bernadett az érintett országok szemszögéből arra keresi a választ, hogy vajon milyen hatásokat vált ki Peking megerősödése és fokozatosan növekedő érdeklődése a régió iránt, illetve Washington milyen intézkedésekkel reagál egy külső vetélytárs megjelenésére az általánosan amerikai érdekszférának tekintett régióban. 
A fejezetben helyet kap még két szintén aktuális téma a migráció és a terrorizmus, melyet Mexikó, míg az utóbbi kérdéskör kapcsán a teljes régió relációjában igyekeznek megvilágítani a szerzők. 
A kötet e részét végül egy Ugrósdy Márton tollából származó írás zárja, ami egyedüliként a fejezetben az Egyesült Államok egy régión kívül relációját, egészen pontosan Donald Trump elnökségének első évét elemzi, közép-európai perspektívából. Azt az elnökséget, amely már az azt megelőző kampányidőszak szélsőségessége és kiszámíthatatlansága miatt is jelentős aggodalmakkal töltötte el a korábbi amerikai adminisztrációk által kialakított USA – Európa partneri viszony, valamint az ezt katonailag is támogató NATO viszonyrendszerének haszonélvezőit, így elsősorban a közép-európai régió államait. A kérdést politikai, gazdasági és katonai oldalról járja körbe a szerző, hogy aztán a végén válaszában indokolhassa meg, mennyiben létezik új, Trump-féle Közép-Európa politika.

 

A negyedik, záró fejezetben négy, a gazdaság illetve a nemzetközi jog köré szerveződő tanulmány kapott helyet. Az első írásban Andor László, egy közismert, de talán történelmi hátterének vonatkozásában kevésbé ismert „elit klub”, a Húszak csoportja, népszerűbb nevén a G20-ak jelenéhez vezető utat járja végig a főbb állomások bemutatásával. A világ gazdaságának több mint háromnegyedét kitevő 20 legfejlettebb országot tömörítő fórum kialakulásának ismertetése kapcsán a szerző célja azonban nem csak a történeti áttekintés, hanem azon keresztül válaszok keresése a jelenkor világgazdasági rendszerében jelentkező kihívásokra.  
Akár egész Amerika, de különösen a latin-amerikai régió meghatározó szereplőjének, a wallersteini félperifériából kitörni akaró Brazíliának XXI. századi fejlesztési próbálkozásait vizsgáló írás, valamint a Nemzetközi Bíróság és az Emberi Jogok Amerika-közi Bírósága környezetjogi tevékenységének tendenciáit elemző tanulmány közé ékelődve kap helyet Békési László, mondhatni különlegesség számba menő írása. Az ’Európai (váltó-)pénzügyek (latin-)amerikai geopolitikája’ címet viselő tanulmány rendkívül egyedi nézőpontból vizsgálja a volt gyarmati országok és európai gyarmatosítóik kapcsolatait. A gazdagon illusztrált esszé az amerikai kontinens országaiban korábban és jelenleg használt közforgalmi érméket elemezve keres összefüggéseket és hasonlóságokat a különböző pénzek között, egyes esetekben nem várt relációkat is felvillantva. 

 

A számos ábrával (grafikonnal, térképekkel és egyéb illusztrációkkal) rendelkező kötet végén név-és tárgymutató található, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az olvasó könnyebben tudjon tájékozódni a kiadványban, mely úgy gondolom, hogy elérte a bevezetőben is ismertetett célját, és utat, sőt utakat mutatott az amerikai kontinens egyes államainak mélyebb megismerésében. A több mint három és félszáz oldal, ha nem is tud minden, az olvasóban felmerülő kérdésre választ adni, részválaszokat, valamint fogódzkodó pontokat és értelmezési lehetőségeket biztosan nyújt, másodsorban pedig a több írás jegyzetapparátusában szereplő rendkívül gazdag forrásjegyzék is hasznos segítségül szolgálhat a térséget kutatók és az érdeklődők számára egyaránt. A kötet másik nagy erénye pedig éppen ez, hogy bár a szerzők szakemberek és az általuk képviselt szakterület kutatási eredményeit tudományos igényességgel mutatják be, a kötet nyelvezete a téma iránt érdeklődő, laikusabb olvasó számára is érdekes és érthető, az ábraanyag pedig erősíti és könnyíti a komplexebb tartalmak megértését, így a kiadvány akár remek kiindulópontként és apropóként is szolgálhat további vizsgálódásokhoz.