BATÓNÉ DR. KACZÚR Ágnes:
Új (tan?) könyv Latin-Amerikáról…
Semsey Viktória [szerk.]:
Latin-Amerika 1750-1840. A gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig
Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013
615 oldal, ISBN 9789632366838
Latin-Amerika történetében minden korszak izgalmas témákat kínál elemzésre a kutatóknak és az ismereteik bővítését kívánó olvasóknak egyaránt. A nagy földrajzi felfedezésekről, a gyarmati rendszer kiépüléséről, általában Latin-Amerika átfogó történetéről - tematikus, regionális és országtörténet szintjén is - már magyar nyelven is jelentős irodalom jelent meg a 20. század 70-es éveitől kezdődően.
A magyar latinamerikanisták kutatásainak nemzetközi szinten is elismert eredményei elsősorban a szegedi kutató központhoz (a Szegedi Tudományegyetem Latin-Amerika Kutatócsoportjához, majd Hispanisztika Tanszékéhez) később pedig, a 90-es évek során kiszélesedő doktori iskolákhoz köthetőek, és az oktatók, fiatal kutatók országszerte különböző felsőoktatási intézmények tanszékeihez kapcsolódva, egyre nagyobb lehetőségekhez jutottak a térség kutatását illetően. Jelen monográfia ennek a kiterjedt, több évtizedes munkának az eredményeit kívánja összegezni, rendszerezni, bevallottan és elsősorban oktatási célokat is szem előtt tartva.
Óriási erdőben kívánnak a szerzők rendet vágni… Ha a témában valamennyire jártas, Latin-Amerika történetének egyes speciális témái iránt érdeklődő vagy azokat oktató olvasó a kezébe veszi a könyvet, igen tudatosan kiválasztott korszakhatárokkal, és tematikus szerkesztési móddal találja szembe magát. A szerzői-szerkesztői előszóban felvázolt indoklás is jelzi (Semsey Viktória), hogy nem volt könnyű, következetesen pedig szinte lehetetlen volt végigvinni, megfogni és felfoghatóvá írni ezt az igen szerteágazó és bonyolultan dinamikus témát: elemezni a gyarmati rendszer sajátosságait, a függetlenségi harcok kibontakozását, a bonyolult gazdasági, társadalmi, politikai erőviszonyok alakulását a gyarmati rendszer lebontásában majd az új, független államok létrehozásában és működtetésében, összegezni a Katolikus Egyház speciális szerepét a térségben valamint bemutatni a sokarcú etnikai és kulturális élet is. A saját szakterületüket kiválóan ismerő kutatók összefogásának és közös munkájának eredménye tehát, a nagyon igényes tematikus bibliográfiákkal és névmutatóval együtt mintegy 600 oldalt kitevő monográfia, amely mindenképpen túlmutat egy tankönyv elvárható keretein.
A szakterület szakértő-szerzői országonként osztották fel egymást között a felelősséget az egyes témák iránt, így a szerkesztő, Semsey Viktória Chile, Peru és Bolívia rövid áttekintését vállalta, Nagy Marcel Mexikó és Közép-Amerika történetét mutatja be meglehetős alapossággal, Lilón Domingo a pécsi iskolát képviselve a Karib-térség, Venezuela, Kolumbia és Ecuador sajátosságait mutatja be, Szilágyi Ágnes Judit kolléganő szakterületének megfelelően Brazíliával foglalkozik de Argentína, Uruguay és Paraguay sokarcú és nagyon összefonódó történetét elemzi. Külön szakértő, Santosné Blastik Margit foglalkozik a kulturális kérdésekkel, hiszen a latin-amerikai olvasztótégely a népek, civilizációk, kultúrák, vallási hiedelmek és nyelvek keveredésével az egyik legizgalmasabb téma sokak számára.
Az időigényes szakmai munka során elképesztően nagy fegyelemre, szakmai önfegyelemre volt szükség a fontossági sorrendeket, súlyponti kérdéseket, határozott terjedelmeket illetően, a szakterminológia egységesítése és használata tekintetében. A források és a külföldi szakirodalom fordításainak felhasználási módja, a kérdések felvetése, a konkrét szakmai viták bemutatása, a vélemények ütköztetése módszertani segítséget is jelent, ugyanakkor a különböző korszakbeli latin-amerikai témák iránt érdeklődőknek útmutatásként is szolgálnak a konkrét fejezetek. Ez a neves szaklektorok munkáját is dicséri (Horváth Gyula, Eördögh István, Pál Ferenc és Menzel Gabriella) akik maguk is neves kutatói a latin-amerikai térségnek.
A tematikus, és egyidejűleg enciklopédikus szerkesztés jelent bizonyos töredezettséget pl. az egyetlen ország történetére kíváncsi olvasó számára, viszont mélyebb ismereteket és nagyobb összehasonlítási szabadságot ad. Az eseménytörténeti háttér meglehetősen részletes, bemutatja a függetlenségi eszme formálódásának, majd a függetlenné váló államok mozgásterének gazdasági hátterét (miért csak a kötet 3. fejezetében?), a reformtörekvéseket, a „nuestra américa” szellemiségnek az európai események előtti hatását, a kreol-öntudat fokozatos kialakulását és a történeti személyiségek szerepét. Kiemelésre kerülnek a spanyol-amerikai jellegzetességek, összehasonlítva a portugál gyarmati rendszer és a függetlenedő Brazília sajátosságaival. Mindezt segíthette volna egy kisebb fogalommagyarázati gyűjtemény is, mert a szövegben sokszor feloldódnak a fontosabb magyarázatok, nehéz visszakeresni őket. A kötetben ugyanis minden fontos esemény és adat elemzésre-említésre kerül, viszont egyetlen lélegzetre való elolvasáshoz túl terjedelmes, így nehézkességet jelenthet a használata.
A szerzők megfelelő egyensúllyal használják a forrásokat és a szakirodalmat, bemutatják a fontosabb szakmai vitákat, ezzel módszertani útmutatással szolgálnak az ún. beadandók íróinak.
Historiográfiai utalásokat találhatunk a különböző fejezetekben is, de mintegy alátámasztásul, tartalmas függelékként két külföldi tanulmány is helyet kapott a VI. fejezetben, az egyik bemutatja Brazíliának a korszakra vonatkozó történetének legújabb szakirodalmát a másik pedig a gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig, a téma spanyol szempontú elemzéseinek összefoglalását adja.
A kötet szép kiállítású, köszönhetően a neves L’Harmattan kiadó és a Károli Gáspár Református Egyetem összefogásának. Hatalmas és értékes lábjegyzetanyaggal, térképekkel rendelkezik, és kérdésfelvetéseivel előrevetíti a folytatás szükségességét. A térség jelene és jövője egyaránt tartogat meglepetéseket, magyarázatra szoruló döntéseket, eseményeket, ezért is lenne fontos, hogy a függetlenségi mozgalmak 200 éves évfordulójának apropóján megjelent kötet szerzői hasonló alapos munkával folytassák a latin-amerikai országok következő történeti korszakainak bemutatását.
BATÓNÉ DR. KACZÚR Ágnes:
Új (tan?) könyv Latin-Amerikáról…
Semsey Viktória [szerk.]:
Latin-Amerika 1750-1840. A gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig
Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013
615 oldal, ISBN 9789632366838
Latin-Amerika történetében minden korszak izgalmas témákat kínál elemzésre a kutatóknak és az ismereteik bővítését kívánó olvasóknak egyaránt. A nagy földrajzi felfedezésekről, a gyarmati rendszer kiépüléséről, általában Latin-Amerika átfogó történetéről - tematikus, regionális és országtörténet szintjén is - már magyar nyelven is jelentős irodalom jelent meg a 20. század 70-es éveitől kezdődően.
A magyar latinamerikanisták kutatásainak nemzetközi szinten is elismert eredményei elsősorban a szegedi kutató központhoz (a Szegedi Tudományegyetem Latin-Amerika Kutatócsoportjához, majd Hispanisztika Tanszékéhez) később pedig, a 90-es évek során kiszélesedő doktori iskolákhoz köthetőek, és az oktatók, fiatal kutatók országszerte különböző felsőoktatási intézmények tanszékeihez kapcsolódva, egyre nagyobb lehetőségekhez jutottak a térség kutatását illetően. Jelen monográfia ennek a kiterjedt, több évtizedes munkának az eredményeit kívánja összegezni, rendszerezni, bevallottan és elsősorban oktatási célokat is szem előtt tartva.
Óriási erdőben kívánnak a szerzők rendet vágni… Ha a témában valamennyire jártas, Latin-Amerika történetének egyes speciális témái iránt érdeklődő vagy azokat oktató olvasó a kezébe veszi a könyvet, igen tudatosan kiválasztott korszakhatárokkal, és tematikus szerkesztési móddal találja szembe magát. A szerzői-szerkesztői előszóban felvázolt indoklás is jelzi (Semsey Viktória), hogy nem volt könnyű, következetesen pedig szinte lehetetlen volt végigvinni, megfogni és felfoghatóvá írni ezt az igen szerteágazó és bonyolultan dinamikus témát: elemezni a gyarmati rendszer sajátosságait, a függetlenségi harcok kibontakozását, a bonyolult gazdasági, társadalmi, politikai erőviszonyok alakulását a gyarmati rendszer lebontásában majd az új, független államok létrehozásában és működtetésében, összegezni a Katolikus Egyház speciális szerepét a térségben valamint bemutatni a sokarcú etnikai és kulturális élet is. A saját szakterületüket kiválóan ismerő kutatók összefogásának és közös munkájának eredménye tehát, a nagyon igényes tematikus bibliográfiákkal és névmutatóval együtt mintegy 600 oldalt kitevő monográfia, amely mindenképpen túlmutat egy tankönyv elvárható keretein.
A szakterület szakértő-szerzői országonként osztották fel egymást között a felelősséget az egyes témák iránt, így a szerkesztő, Semsey Viktória Chile, Peru és Bolívia rövid áttekintését vállalta, Nagy Marcel Mexikó és Közép-Amerika történetét mutatja be meglehetős alapossággal, Lilón Domingo a pécsi iskolát képviselve a Karib-térség, Venezuela, Kolumbia és Ecuador sajátosságait mutatja be, Szilágyi Ágnes Judit kolléganő szakterületének megfelelően Brazíliával foglalkozik de Argentína, Uruguay és Paraguay sokarcú és nagyon összefonódó történetét elemzi. Külön szakértő, Santosné Blastik Margit foglalkozik a kulturális kérdésekkel, hiszen a latin-amerikai olvasztótégely a népek, civilizációk, kultúrák, vallási hiedelmek és nyelvek keveredésével az egyik legizgalmasabb téma sokak számára.
Az időigényes szakmai munka során elképesztően nagy fegyelemre, szakmai önfegyelemre volt szükség a fontossági sorrendeket, súlyponti kérdéseket, határozott terjedelmeket illetően, a szakterminológia egységesítése és használata tekintetében. A források és a külföldi szakirodalom fordításainak felhasználási módja, a kérdések felvetése, a konkrét szakmai viták bemutatása, a vélemények ütköztetése módszertani segítséget is jelent, ugyanakkor a különböző korszakbeli latin-amerikai témák iránt érdeklődőknek útmutatásként is szolgálnak a konkrét fejezetek. Ez a neves szaklektorok munkáját is dicséri (Horváth Gyula, Eördögh István, Pál Ferenc és Menzel Gabriella) akik maguk is neves kutatói a latin-amerikai térségnek.
A tematikus, és egyidejűleg enciklopédikus szerkesztés jelent bizonyos töredezettséget pl. az egyetlen ország történetére kíváncsi olvasó számára, viszont mélyebb ismereteket és nagyobb összehasonlítási szabadságot ad. Az eseménytörténeti háttér meglehetősen részletes, bemutatja a függetlenségi eszme formálódásának, majd a függetlenné váló államok mozgásterének gazdasági hátterét (miért csak a kötet 3. fejezetében?), a reformtörekvéseket, a „nuestra américa” szellemiségnek az európai események előtti hatását, a kreol-öntudat fokozatos kialakulását és a történeti személyiségek szerepét. Kiemelésre kerülnek a spanyol-amerikai jellegzetességek, összehasonlítva a portugál gyarmati rendszer és a függetlenedő Brazília sajátosságaival. Mindezt segíthette volna egy kisebb fogalommagyarázati gyűjtemény is, mert a szövegben sokszor feloldódnak a fontosabb magyarázatok, nehéz visszakeresni őket. A kötetben ugyanis minden fontos esemény és adat elemzésre-említésre kerül, viszont egyetlen lélegzetre való elolvasáshoz túl terjedelmes, így nehézkességet jelenthet a használata.
A szerzők megfelelő egyensúllyal használják a forrásokat és a szakirodalmat, bemutatják a fontosabb szakmai vitákat, ezzel módszertani útmutatással szolgálnak az ún. beadandók íróinak.
Historiográfiai utalásokat találhatunk a különböző fejezetekben is, de mintegy alátámasztásul, tartalmas függelékként két külföldi tanulmány is helyet kapott a VI. fejezetben, az egyik bemutatja Brazíliának a korszakra vonatkozó történetének legújabb szakirodalmát a másik pedig a gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig, a téma spanyol szempontú elemzéseinek összefoglalását adja.
A kötet szép kiállítású, köszönhetően a neves L’Harmattan kiadó és a Károli Gáspár Református Egyetem összefogásának. Hatalmas és értékes lábjegyzetanyaggal, térképekkel rendelkezik, és kérdésfelvetéseivel előrevetíti a folytatás szükségességét. A térség jelene és jövője egyaránt tartogat meglepetéseket, magyarázatra szoruló döntéseket, eseményeket, ezért is lenne fontos, hogy a függetlenségi mozgalmak 200 éves évfordulójának apropóján megjelent kötet szerzői hasonló alapos munkával folytassák a latin-amerikai országok következő történeti korszakainak bemutatását.
BATÓNÉ DR. KACZÚR Ágnes:
Új (tan?) könyv Latin-Amerikáról…
Semsey Viktória [szerk.]:
Latin-Amerika 1750-1840. A gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig
Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2013
615 oldal, ISBN 9789632366838
Latin-Amerika történetében minden korszak izgalmas témákat kínál elemzésre a kutatóknak és az ismereteik bővítését kívánó olvasóknak egyaránt. A nagy földrajzi felfedezésekről, a gyarmati rendszer kiépüléséről, általában Latin-Amerika átfogó történetéről - tematikus, regionális és országtörténet szintjén is - már magyar nyelven is jelentős irodalom jelent meg a 20. század 70-es éveitől kezdődően.
A magyar latinamerikanisták kutatásainak nemzetközi szinten is elismert eredményei elsősorban a szegedi kutató központhoz (a Szegedi Tudományegyetem Latin-Amerika Kutatócsoportjához, majd Hispanisztika Tanszékéhez) később pedig, a 90-es évek során kiszélesedő doktori iskolákhoz köthetőek, és az oktatók, fiatal kutatók országszerte különböző felsőoktatási intézmények tanszékeihez kapcsolódva, egyre nagyobb lehetőségekhez jutottak a térség kutatását illetően. Jelen monográfia ennek a kiterjedt, több évtizedes munkának az eredményeit kívánja összegezni, rendszerezni, bevallottan és elsősorban oktatási célokat is szem előtt tartva.
Óriási erdőben kívánnak a szerzők rendet vágni… Ha a témában valamennyire jártas, Latin-Amerika történetének egyes speciális témái iránt érdeklődő vagy azokat oktató olvasó a kezébe veszi a könyvet, igen tudatosan kiválasztott korszakhatárokkal, és tematikus szerkesztési móddal találja szembe magát. A szerzői-szerkesztői előszóban felvázolt indoklás is jelzi (Semsey Viktória), hogy nem volt könnyű, következetesen pedig szinte lehetetlen volt végigvinni, megfogni és felfoghatóvá írni ezt az igen szerteágazó és bonyolultan dinamikus témát: elemezni a gyarmati rendszer sajátosságait, a függetlenségi harcok kibontakozását, a bonyolult gazdasági, társadalmi, politikai erőviszonyok alakulását a gyarmati rendszer lebontásában majd az új, független államok létrehozásában és működtetésében, összegezni a Katolikus Egyház speciális szerepét a térségben valamint bemutatni a sokarcú etnikai és kulturális élet is. A saját szakterületüket kiválóan ismerő kutatók összefogásának és közös munkájának eredménye tehát, a nagyon igényes tematikus bibliográfiákkal és névmutatóval együtt mintegy 600 oldalt kitevő monográfia, amely mindenképpen túlmutat egy tankönyv elvárható keretein.
A szakterület szakértő-szerzői országonként osztották fel egymást között a felelősséget az egyes témák iránt, így a szerkesztő, Semsey Viktória Chile, Peru és Bolívia rövid áttekintését vállalta, Nagy Marcel Mexikó és Közép-Amerika történetét mutatja be meglehetős alapossággal, Lilón Domingo a pécsi iskolát képviselve a Karib-térség, Venezuela, Kolumbia és Ecuador sajátosságait mutatja be, Szilágyi Ágnes Judit kolléganő szakterületének megfelelően Brazíliával foglalkozik de Argentína, Uruguay és Paraguay sokarcú és nagyon összefonódó történetét elemzi. Külön szakértő, Santosné Blastik Margit foglalkozik a kulturális kérdésekkel, hiszen a latin-amerikai olvasztótégely a népek, civilizációk, kultúrák, vallási hiedelmek és nyelvek keveredésével az egyik legizgalmasabb téma sokak számára.
Az időigényes szakmai munka során elképesztően nagy fegyelemre, szakmai önfegyelemre volt szükség a fontossági sorrendeket, súlyponti kérdéseket, határozott terjedelmeket illetően, a szakterminológia egységesítése és használata tekintetében. A források és a külföldi szakirodalom fordításainak felhasználási módja, a kérdések felvetése, a konkrét szakmai viták bemutatása, a vélemények ütköztetése módszertani segítséget is jelent, ugyanakkor a különböző korszakbeli latin-amerikai témák iránt érdeklődőknek útmutatásként is szolgálnak a konkrét fejezetek. Ez a neves szaklektorok munkáját is dicséri (Horváth Gyula, Eördögh István, Pál Ferenc és Menzel Gabriella) akik maguk is neves kutatói a latin-amerikai térségnek.
A tematikus, és egyidejűleg enciklopédikus szerkesztés jelent bizonyos töredezettséget pl. az egyetlen ország történetére kíváncsi olvasó számára, viszont mélyebb ismereteket és nagyobb összehasonlítási szabadságot ad. Az eseménytörténeti háttér meglehetősen részletes, bemutatja a függetlenségi eszme formálódásának, majd a függetlenné váló államok mozgásterének gazdasági hátterét (miért csak a kötet 3. fejezetében?), a reformtörekvéseket, a „nuestra américa” szellemiségnek az európai események előtti hatását, a kreol-öntudat fokozatos kialakulását és a történeti személyiségek szerepét. Kiemelésre kerülnek a spanyol-amerikai jellegzetességek, összehasonlítva a portugál gyarmati rendszer és a függetlenedő Brazília sajátosságaival. Mindezt segíthette volna egy kisebb fogalommagyarázati gyűjtemény is, mert a szövegben sokszor feloldódnak a fontosabb magyarázatok, nehéz visszakeresni őket. A kötetben ugyanis minden fontos esemény és adat elemzésre-említésre kerül, viszont egyetlen lélegzetre való elolvasáshoz túl terjedelmes, így nehézkességet jelenthet a használata.
A szerzők megfelelő egyensúllyal használják a forrásokat és a szakirodalmat, bemutatják a fontosabb szakmai vitákat, ezzel módszertani útmutatással szolgálnak az ún. beadandók íróinak.
Historiográfiai utalásokat találhatunk a különböző fejezetekben is, de mintegy alátámasztásul, tartalmas függelékként két külföldi tanulmány is helyet kapott a VI. fejezetben, az egyik bemutatja Brazíliának a korszakra vonatkozó történetének legújabb szakirodalmát a másik pedig a gyarmati rendszer felbomlásától a független államok megalakulásáig, a téma spanyol szempontú elemzéseinek összefoglalását adja.
A kötet szép kiállítású, köszönhetően a neves L’Harmattan kiadó és a Károli Gáspár Református Egyetem összefogásának. Hatalmas és értékes lábjegyzetanyaggal, térképekkel rendelkezik, és kérdésfelvetéseivel előrevetíti a folytatás szükségességét. A térség jelene és jövője egyaránt tartogat meglepetéseket, magyarázatra szoruló döntéseket, eseményeket, ezért is lenne fontos, hogy a függetlenségi mozgalmak 200 éves évfordulójának apropóján megjelent kötet szerzői hasonló alapos munkával folytassák a latin-amerikai országok következő történeti korszakainak bemutatását.